Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar  Ahol tudás és szándék találkozik

Oktatás  --  Képzések  --  Alapképzés

Magyar alapszak

Képzési forma, tagozat:

Alapképzés nappali tagozat, levelező tagozat

Képzési idő:

  • félévek száma: 6
  • a tanórák (minimálisan szükséges kontaktórák) száma: min. 1500
  • az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 180, ebből:
      • alapozó ismeretek: 17 kredit
      • a magyar alapszak szakmai törzsanyaga: 153 kredit, ebből:
        • a/ általános szakterületi ismeretek: 103 kredit
        • b/ differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit (ez utóbbiak lehetnek szakirányok vagy szakirányú specializációk [ezek felsorolását l. később], ill. a második szak szakterületi ismeretei
    • alapszakos specializáció más képzési ágak hallgatói számára: 50 kredit
    • szabadon választható stúdiumok, ill. a tanári képesítéshez előírt pedagógiai-pszichológiai modul: 10 kredit


A képzés célja:

Bölcsész alapszakon: tájékozott, széles látókörű szakemberek képzése, akik a magyar szak jól konvertálható diplomáját birtokolva – azt esetleg másik képzéssel kiegészítve – számos területen elhelyezkedhetnek (humánpolitikai menedzser, újságíró, könyvtáros, PR- vagy reklámszakember stb.).

A későbbi mesterszak megalapozásával, majd annak elvégzésével tanárok képzése, a közoktatás számára.

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: magyar alapszakos bölcsész (finnugor / irodalomtudomány / neolatin / művelődéstudomány / nyelvmentor / nyelvtechnológia / színháztörténet / ügyvitel szakirány)

Az ideális jelentkező:

Az ideális jelentkező legyen nyitott, az új iránt érdeklődő személyiség, lehetőleg legyen minél olvasottabb, jártas az irodalomban, jellemezze a kreativitás és a logikus gondolkodás, ami mind a nyelvészet, mind az irodalom problémáinak megértéséhez hasznos lehet.

Főbb tárgyak:

Alapozó ismeretek:

Filozófiatörténet, Könyvtár- és informatikai alapismeretek, Társadalomismeret, Bevezetés a nyelvtudományba ea., Nyelvészeti filológia szem., Bevezetés az irodalomtudományba ea., Irodalomtudományi proszeminárium, Kommunikáció szóban és írásban I., Retorika és szövegalkotás szem.


Törzsképzés – nyelvészet:

Hangtan ea., Hangtan szem., A magyar nyelv finnugor rokonsága szem., Szófajtan ea., Szófajtan szem., Helyesírás szem., Jelentéstan ea., Szintagmatan ea., Szintagmatan szem., Kommunikáció szóban és írásban II., Nyelvművelés szem., Mondattan (összetett m.) ea., Mondattan (összetett m.) szem., Szövegtan ea., Uralisztika ea., Nyelvtörténet I.A nyelvi változás alapkérdései ea., Stilisztika ea., Stilisztika szem., Szociolingvisztika (Nyelv és társadalom) ea., Nyelvtörténet II. – A magyar nyelv történeti fejlődésének vázlata ea., Nyelvtörténet III., Nyelvtörténeti szem., Nyelvjárástan ea.


Törzsképzés – irodalom:

Világirodalom előadás, szeminárium

Régi magyar irodalom előadás, szeminárium

Klasszikus magyar irodalom előadás, szeminárium

Irodalomelmélet előadás,

Modern magyar irodalom előadás, szeminárium


Szakirányok és specializációk:

Az MA-szintű képzésbe való továbblépést több szinten is szolgálják a szak mellett indítani tervezett szakirányok és szakterületi specializációk. A már a szakra való bekerülésükkor a nyelv- vagy az irodalomtudomány iránt komolyabb elkötelezettséget mutató hallgatók már a második félév után felvehetik az 50 kredites szakirányokat (nyelvtechnológia, finnugor, nyelvmentor, illetve irodalomtudomány területeken), akárcsak a még színesebb képzést nyújtó szakterületi specializációkat, amelyek ugyan nem jelennek meg a hallgatók diplomájában szövegszerűen, de a diplomamellékletből világosan kiolvasható lesz ezirányú felkészültségük.

Megfelelő érdeklődés esetén a következő szakirányok működhetnek:

  • Finnugor, Irodalomtudomány, Művelődéstudomány, Neolatin, Nyelvmentor, Nyelvtechnológia,
    Színháztörténet, Ügyvitel

Szakterületi specializációk (50 kredit) az alapszak következő részterületein. Ezek nem tekinthetők szakiránynak, a szakindítási dokumentumban csak tájékoztató céllal felsorolva jelennek meg.

  • Alkalmazott nyelvészet, Anyanyelvi asszisztens, Irodalmi szerkesztő, Irodalomelmélet, Klasszikus magyar irodalom, Magyar mint idegen nyelv (hungarológia), Modern magyar irodalom, Nyelvtudomány, Nyelvtörténet, Reneszánsz- és barokk kultúra, Textológia, összehasonlító irodalom- és kultúratudomány


Továbbtanulási lehetőségek, doktori képzés

A magyar nyelv és irodalom mesterszak célja (1) a magyar nyelv és irodalom tudományának átfogó ismeretével rendelkező, (2) a magyar nyelv és irodalom szakmai gyakorlati követelményeinek teljesítésére képes, (3) a hallgatók érdeklődésének megfelelően választott szakirány(ok)ban speciális jártassággal és felkészültséggel rendelkező szakemberek képzése. A mesterszak ezzel összhangban az elméleti képzésre, a korszerű alaptudományi ismeretek közvetítésére fordít kitüntetett figyelmet, valamint arra, hogy a képzés keretében megfelelő arányban és magas szinten biztosítottak a szakma gyakorlati tudásanyagának alapjai, a szakmai készségek kimunkálásának és a hivatástudat kiépítésének feltételei is. A mesterszak felkészít az adott tudományterületi szakirányt tekintve a magyar képzési ágban indítandó doktori képzésekbe történő belépésre is.

Általános célkitűzésként a mesterképzésben tehát széleskörű gyakorlati és tudományos felkészítés történik egy specializáció hangsúlyával, annak a diplomában való megjelölésével.

A tervezett mesterszakon az alapszak ismeretköreinek oktatása folyik, az ismeretkörök közötti szakosodás nagyobb lehetőségének biztosításával. A mesterszakon végzett hallgatóknak összefoglalóan rendelkeznie kell azon képességek és jártasságok együttesével, amelyek segítségével az arra legalkalmasabbak a képzési területen folyó doktori képzésbe léphetnek.

A magyar mesterszak mellett – az alapszakos szakirányoknak megfelelően – további mesterszakok felé nyílik továbblépési lehetőség, pl. finnugor, elméleti nyelvészet, alkalmazott nyelvészet, irodalomelmélet, irodalomtörténet stb. A mesterszakok köre és szerkezete a későbbiekben változhat és bővülhet. A magyartanár mesterszak a tanári mesterképzés alapképzésre épülő kétszakos modelljében valósul meg, továbbá újabb tanári szakképzettségként is elvégezhető egyszakos képzésben..


A szakma szépségei:

A magyar szak esetében ezeket szinte bizonygatni sem kell, hiszen itt “hivatalból” el kell olvasni a magyar és a világirodalom számos remekét, azok interpretációit. Ennélfogva a szakon végzettek széles látókörű, az átlagnál jóval olvasottabb szakemberek lesznek, a nyelvészeti képzés pedig a nyelv rendszerének és a nyelvi változás kérdéskörének értő interpretációi mellett egyben a helyes és kívánatos nyelvhasználat elmélyítését és a helyírási készségnek a jobb kialakítását is szolgálja, ezáltal pedig a kommunikációban jártasabb szakembereket bocsát ki a szak.


Elhelyezkedési esélyek és lehetőségek:

A szak azáltal, hogy egyaránt műveli a magyar és a világirodalmat, az általános és a magyar nyelvészetet, illetve a magyar kultúra meghatározó részterületeinek kutatását, e sajátosság megtartását szolgálja, ugyanakkor alkalmas e sajátosságoknak az Európai Felsőoktatási Térség felé való közvetítésére is.

A képzés célja az, hogy a hallgatókat megbízható ismeretekkel lássa el a magyar és világirodalom történeti folyamatairól, a nyelv és az irodalom megközelítésének elméleti kérdéseiről, a magyar nyelv természetéről, történeti változásairól és aktuális állapotáról, felvértezze őket a magyar nyelv és beszéd helyes és árnyalt használatának ismereteivel.

A szakképzettségnek megfelelő elhelyezkedést biztosítja az, hogy általában a nemzeti kulturális örökség egyik legfontosabb részét, valamint az anyanyelvet oktató és kutató szakról van szó. A helyes, világos és választékos stílus a társadalom és a gazdaság valamennyi területén a sikeres kommunikáció alapfeltétele. A szakon végző hallgatók kellően pallérozott és művelt nyelvhasználata, irodalmi olvasottsága és a világra való nyitottsága jó alapokat teremt elhelyezkedésükhöz a média, a vállalatok humán erőforrás, PR és más részlegeiben. tekintettel az EU korszerű vállalatainak ilyen irányban változó vállalatvezetési trendjeire, valamint a humán szolgáltatások gazdaságbeli részarányának erős javulására, joggal számíthatunk az effajta igények jelentős növekedésére. Mindemellett a BA-szak elvégzése megteremti a hallgatóknak az utat az MA-szinten való továbbtanulásuk felé is, amelyben a még szélesebb körű nyelv- vagy irodalomtudományi ismeretek mellett a tanári pálya irányába is nyílik út, ez pedig egy olyan nemzeti szak esetében, mint a magyar nyelv és irodalom további kitűnő karrierlehetőséget rejt magában. Mindezek mellett a legkiválóbbaknak megnyílik a PhD-képzésekre való továbblépés lehetősége is: ezek tekintetében egyetemünkön mind a nyelv-, mind az irodalomtudomány esetében több alprogramból álló, elismert tudósok által vezetett doktori iskolák állnak a hallgatók rendelkezésére.

A szakon belüli szakirányok és szakterületi specializációk lehetőséget teremtenek egyúttal bizonyos területeken elmélyültebb ismeretek megszerzésére is, megteremtve ezzel bizonyos szakmákba a 3 év után való kilépés lehetőségét éppúgy, mint ezeknek a diszciplínáknak az MA- majd PhD-szintű folytatását. Fontos ebben a vonatkozásban az is, hogy a kevésbé tehetséges, tehát az MA-szintre várhatóan tovább nem kerülő hallgatóknak lehetőségük van a piacorientált ügyvitel specializáció felvételére is.


A Szegedre történő jelentkezés előnyei:

A bölcsészettudományi képzési terület ezen alapszakjának képzése a BTK szaktanszékeinek együttműködésében valósul meg. A tanári szakképzettség megszerzéséhez biztosítani tudjuk a kétszakos kimenetet a mesterképzésből. Ehhez már az első három évben lehetséges a második mester szak előkészítése. Az itteni alapképzések további előnye, hogy lehetőség lesz egyetemen belül a mesterképzésre történő továbblépésre.


Részletes információk:

SZTE Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet.
6722 Szeged, Egyetem u. 2. , Telefon: (62) 544-815 és 544-687, Fax: (62) 544-687
Internet: http://www2.arts.u-szeged.hu/magyar/frames.html