Képzési forma: mester (MA), Történettudományi Doktori Iskola

Tagozat: nappali és levelező.

Képzési idő: mesterszakon 4 félév

A képzés célja mesterszakon: olyan szakemberek képzése, akik a történelem tudományos igényű művelésére képesek, magyar és egyetemes történeti fölkészültségük alapján megértik a történelem, társadalom és politika nagy összefüggéseit, magas szakmai színvonalon gyakorolják történészi mesterségüket.

Szakképzettség megnevezése:

- okleveles történelem szakos bölcsész (MA in History)

A szakirányok rövid tartalma

Európa története

A szakirány az európai területen kialakult ókori civilizációktól a 19. század végéig tárgyalja a legfontosabb nyugat-európai és kelet-európai történeti kérdéseket, miközben kitér Magyarország európai helyzetének összehasonlító vizsgálatára is.

Gazdaság, társadalom, életmód

A szakirány interdiszciplináris együttműködésre épül. Elsősorban az európai és magyar társadalomtörténeti fejlődésre koncentrál az ókortól a legújabbkorig terjedő kronológiai ívben. Ezen belül a korszaksajátos (rendi, polgári, szocialista) gazdasági – társadalmi rendszerek megismerésére, összehasonlító elemzésére helyezzük a hangsúlyt. Foglalkozunk az európai és magyar népesség történeti demográfiájával, a család intézményének fejlődésével.

Jelenkor

A szakirány a 20. századi egyetemes és magyar történelem főbb problémáival foglalkozik. Kitér a korszak kutatásának forrásaira és azok kritikájára, a világot befolyásoló koreszmék tárgyalására, a történelmet formáló erők társadalmi és politikai mozgalmaira. Nagy hangsúlyt fektet a 20. századi magyar politikai intézmények és az államszocialista rendszerek bemutatására.

Középkor

A szakirány a korszakhoz kötött legfontosabb magyar és európai forrástípusokkal, a medievisztikai kutatások elméleti és módszertani kérdéseivel ismertet meg. A segédtudományi gyakorlatok (paleográfia, oklevélismeret stb.) mellett a középkori magyar történelem egyes fontos kérdései is sorra kerülnek: településtörténet, egyháztörténet, jogtörténet.

Magyar történet

A szakirány a magyar őstörténet forrásain kívül, főként Magyarország koraújkori és újkori történelmének kérdéseivel foglalkozik. Ebben tárgyaljuk az Erdélyi Fejedelemség helyzetét európai és az Oszmán Birodalomhoz fűződő kapcsolataiba helyezve. Magyarországnak a Habsburg Birodalmon belüli helyzetét a függés gazdasági, társadalmi és politikai következményei felől vizsgáljuk. Kitérünk a török utáni időszak

újjáépítésének gazdasági –társadalmi összetevőire, a nemzetiségi kérdésre és a dualizmuskori modernizáció ellentmondásaira.

Továbbtanulási lehetőségek

A történész doktori képzésbe mindkét szakról van bekapcsolódási lehetőség a kiválót teljesítők számára. A tanulmányokat más (főleg társadalomtudományi) mesterszakon illetve történészi előképzettséget igénylő szakokon (jogi, közgazdasági) érdemes és lehet folytatni.

Elhelyezkedési lehetőségek

A végzősök hagyományos foglalkoztatása főként az állami szektorban lehetséges: a közoktatásban tanárként, felsőfokú oktatási intézet oktatójaként, közgyűjtemények (levéltár, múzeum) és kutatóintézetek kutatójaként.

A piac a megszerzett magasszintű magyar és egyetemes történeti tudást a bennük rejlő kommunikációs kézség és elemző képesség miatt tudja elsősorban hasznosítani. Végzőseinkkel szembeni keresletet támaszthat a médiavilág, cégek humántőke igényei és érdekei, az uniós projektirodák (pályázati munka), megbízásos alapon végzett vagy szolgáltatásként nyújtott közművelődési és programszervezői tevékenység.