Képzési forma, tagozat: Alapképzés nappali tagozat, levelező tagozat

A képzési idő:

• a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 6 félév, 180 kredit
• az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma: 1890 kontaktóra

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:

történelem alapszakos bölcsész,

történelem-régészet alapszakos bölcsész

Az ideális jelentkező:

A szak felvételét azok számára ajánljuk, akik szeretnék a történelmi folyamatokat részletesebben megismerni, lényeglátó és kreatív elemző-készséggel képesek összetett jelenségek elemzésére, illetve tehetséget és ösztönzést éreznek magukban ahhoz, hogy később a mesterképzést követően a történelem tanítására vállalkozzanak, esetleg tudományos kutatóként tevékenykedjenek

Főbb tárgyak:

Történelem alapszak

• Történeti segédtudományok
  Epigráfia, paleográfia, diplomatika, heraldika, kronológia, szfragisztika.
• Őskori és ókori történelem
  Európa és az Európán kívüli világ az őskorban, az ókori Kelet, Görögország, Róma története, az ókori vallások és művelődéstörténete.
• Középkori magyar történelem
  A magyarság őstörténete, a Kárpát-medence története a magyar honfoglalás előtt, Magyarország története a honfoglalástól Mohácsig.
• Középkori egyetemes történelem
  Európa és az Európán kívüli világ a középkorban.
• Koraújkori magyar történelem
  Magyarország és Erdély története a koraújkorban.
• Koraújkori egyetemes történelem
  A világ története a kora újkorban.
• Újkori magyar történelem
  Magyarország és Erdély története az újkorban 1918-ig.
• Újkori egyetemes történelem
  A világ története az újkorban.
• Jelenkori magyar történelem
  Magyarország a két világháború között és a második világháború után. Magyarország története a jelen korban.
• Jelenkori egyetemes történelem
  20. századi és jelenkori világtörténet

Szakirányok és specializációk:

Történelem/régészet (önálló szakirányos felvételi jelentkezést kell beadni)

Régészet 120 kredites szakirány

(180 kredit = 120 kredit régészet szakirány + 50 kredit történelem minor régészeknek + 10 szabadon választható)

30 kredit a történelem és néprajz alapszakkal közös és történelem alapszakon belüli közös kurzusok

100 kredit régészet törzsanyag

Bevezetés a régészet különböző területeibe 18 kredit

Őskori régészet 24 kredit

Népvándorláskori régészet 24 kredit

Középkori régészet 24 kredit

A régészet módszertana 8 kredit (amelyből 2 kredit szakdolgozati szeminárium)

Archeometria, muzeológia 9 kredit

Szakdolgozat 2 kredit (+ a régészet módszertanából 2 kredit szakdolgozati szeminárium)

Szabadon választható régészeti tanegységek 15 kredit

50 kredit történelem minor régészeknek

TÖRTÉNELEM SZAKIRÁNYÚ SPECIALIZÁCIÓ (50 + 10 kredit)

TÖRTÉNELEM MINOR (50 kredit)

TÖRTÉNELEM MINOR RÉGÉSZEKNEK

Továbbtanulási lehetőségek, doktori képzés:

Az alapszakra épülő mesterképzések: történelem bölcsész MA; történelemtanár MA

A történelem bölcsész mesterképzésben szakmai specializációs lehetőséget biztosítanak a következő választható szakirányok: Európa történet; gazdaság-és társadalomtörténet; jelenkor; középkor; magyartörténet

Történelemtanári képesítést csak mesterképzésben lehet szerezni.

MA szinten a tanárnak készülőnek lehetőség nyílik a történész mesterség megismerésére. Az erre a szintre jutott hallgató a kutatáshoz közeli szakmai ismeretekkel vértezzük fel legalább két korszakban. Itt két specializációt kellene választani, amelyen belül egy főirány és egy mellékirány lenne. A kettő közül az egyik egy régi (ókor, középkor, kora újkor), a másik egy új (újkor, jelenkor) lenne és az egyiknek egyetemes történetnek kell lenni.

A történész bölcsésznek lehetősége adódik az adott felsőoktatási intézményben meglévő speciál képzések egyikét választani (őstörténet, medievisztika, bizantinológia, Kelet-Európa, vallástörténet, mediterraneum, Latin-Amerika stb. spec. képzések, minor szakok).

Ez lehetővé tenné, hogy az eddig speciálképzés vagy minor szak keretében oktatott képzések feloldódjanak a MA szintben. Mindenesetre a tanár szakosoknak ajánlott négy specializációt (az ókort, középkort, újkort, jelenkort) ölelné fel. Ezen belül kellene aztán a jelenlegi kapacitásokra építve kialakítani a képzést. A képzés keretében speciálkollégiumok (kutatás közeli előadások és szemináriumok) játszanának meghatározó szerepet.

Ezen a szinten kötelezővé válna még latin záróvizsga (ami összesen min. 3 félév után tehető le). Különös hangsúlyt kapna a forrásolvasás és elemzés. Ugyancsak itt kerülne sor a historiográfia oktatására.

Diplomamunka (minimum 60.000 n), forráshasználat, magyar nyelvű szakirodalom és legalább egy idegen nyelvű szakirodalom ismerete.

Régészet MA

A szakon az MA képzés személyi és intézményi, illetve tárgyi feltételeit adottak. A mesterképzésben választható szakirányok: archaeometria; barbarikum és népvándorláskor régészete ; középkor; ősrégészet. BA képzés során választott szakirány (Ősrégészet, Népvándorlás kori régészet, Középkori régészet) az MA képzés során tehát tovább folytatható, mely kutató régészeket képez.

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Történettudományi Doktori Iskolája a történettudomány valamennyi korszakát felölelő doktori képzést biztosít. A Doktori Iskola három képzési programból áll:

• antikvitás
• magyar középkor (medievisztika)
• modern kor (új- és legújabbkor)

A doktori képzési programok képzési ideje 6 félév, amelynek ideje alatt a doktorandusz hallgatók önálló kutatómunkát végeznek, magasszintű szakmai konzultációkat folytatnak vezető oktatókkal, illetve bekapcsolódnak az egyetemi oktatómunkába is. A képzés az abszolutórium megszerzésével zárul. (A doktori szigorlat letétele, illetve a doktori értekezés benyújtása nem feltétele a képzés sikeres befejezésének.)

A szakma szépségei:

A történelem megismerése és megértése, múltunk feltárása hozzásegít a mindennapok eseményei közötti eligazodáshoz, az önálló gondolkodás és elemzés képessége pedig lehetővé teszi a szabad és alkotó véleményformálás kialakulását. A történelem alapszakon végzettek saját tudásukat és képességeiket a jövő szolgálatába állíthatják, alkotó módon járulhatnak hozzá a fiatalok szemléletmódjának alakításához.

Elhelyezkedési esélyek és lehetőségek:

A munkaerőpiac szempontjából a szakirányú és a bölcsészképzéshez közvetlenül kötődő intézményrendszer (közoktatás, kutatás, közszolgáltatási kulturális intézmények) számára változatlanul a hagyományos szakismeretek biztos elsajátítása és a módszertani jártasság a legfontosabb alkalmazási tényező. Ugyanakkor már ezekben a munkakörökben is egyre inkább igénylik a projektmenedzsment, pályázati szemlélet és kommunikációs készségek meglétét. Ezen a területek közül elsősorban a kulturális közszolgáltatási intézményekben értelmezhető a bölcsész alapképzéssel megszerezhető diplomák használhatósága. A könyvtárak, levéltárak, múzeumok irányából nagyobb tartózkodást érzékeltünk, itt egyfajta szakmai igényesség (másképpen: arisztokratizmus) látszik hatni, ami összefügghet a szakirányú végzettségű és a általános bölcsész munkavállalók kínálati piacával. A művelődési hálózatban lényegesen nagyobb érdeklődés mutatkozott az általános bölcsész képzettséggel már rendelkező, alkalmazkodó képes műveltségű bölcsész diplomások iránt. A kutatói álláshelyek elvileg néhány területen hasznos és alkalmazandó kutatási segéd- illetve kiegészítő munkatársi kört látnak az alapképzésből kikerületek között (ilyen a régészet területén az autópálya-építkezésekhez kötődő feladatok elvégzésében való közreműködés, vagy a történészi munkához való szakmai asszisztencia), azonban az amúgy is szűk befogadói kapacitás bőségesen kínál a feladatokhoz képest ugyan időnként túlképzett, de rendelkezésre álló szakembereket.

A gazdaság és a közszolgáltatások egyéb területein a bölcsész-végzettség elsősorban nem konkrét szakmai tartalmával, hanem az annak elsajátítása során megszerzett készségekkel tarthat számot figyelemre. Mivel a munkaadók elmondása szerint mind a versenyszférában, mind a közhivatalokban az elvárások is átalakulóban vannak, az eddig meghatározó szakmai kompetenciák mellett fontossá váltak az egyes szakokon túlnyúló szociális és kommunikatív képességek, így a tapasztalatok szerint az ilyen intézményeknél és vállalatoknál egyre jobban értékelik a széles körű ismereteket adó bölcsészdiplomákat.

A történelem szakot elvégzők olyan sokrétű ismeretanyag birtokába jutnak amelyet az élet számos területén kamatoztathatnak. Az önálló és kreatív gondolkodást, rendszeres elemzőkészséget igénylő humánterületeken hasznosíthatják képességeiket. A legjobbak előtt nyitva áll az a lehetőség is, hogy tudományos kutatóintézetben vagy a felsőoktatásban maguk is főállású kutatóként dolgozhassanak a mesterképzés elvégzése után.

Régészet

Alapvető felfogásunk az, hogy a hallgatók a régész szakma legfontosabb, gyakorlati és elméleti elveit sajátítsák el, lehetőleg minél átfogóbban. Meggyőződésünk szerint a képzésnek ebben a szakaszában elsősorban általános elméleti és gyakorlati ismereteket kell elsajátítaniuk, és semmiképp nem célszerű a jelentős mértékű szakosodás. Ez ugyanis nagyban csökkentené a BA diploma értékét, hiszen „túlszakosodott” régészeti segédszemélyzetet egyetlen múzeum vagy intézmény sem fog alkalmazni.

A Szegedre történő jelentkezés előnyei:

A bölcsészettudományi képzési terület ezen „BA” alapszakjainak szakmai feltételei adottak a BTK-n. A tanári szakképzettség megszerzéséhez biztosítani tudjuk a kétszakos kimenetet a mesterképzésből. Ehhez már az első három évben lehetséges a második mester szak előkészítése. Az itteni alapképzések további előnye, hogy lehetőség lesz egyetemen belül a mesterképzésre történő továbblépésre. A régész szakos képzésben kiemelkedő jelentőségű az ásatásokon való szervezett részvétel, amely a gyakorlati tudás elsajátításának feltétele. Ezt az intézmény széles körű kooperációval biztosítani tudja.

Részletes információk:

SZTE BTK Történettudományi Intézet
6722 Szeged, Egyetem u. 2.
http://www.historiaszeged.hu/