A Kolozsvárról 1921-ben Szegedre áttelepített egyetem Bölcsészettudományi Karán kezdődött meg a bölcsészképzés. A város szeretete és áldozatvállalása, Klebelsberg Kuno kultuszminiszter kitüntető támogatása, az egyetem polgárainak lelkes tevékenysége révén az egyetem rövid idő alatt a város szerves része, a régió szellemi központja és világhírű kutatási eredmények születésének színhelye lett. A messzire visszanyúló, szép hagyományok jegyében kutatnak és tanítanak oktatóink abban az épületben, ahol József Attila és Radnóti Miklós, s a hazai szellemi élet több más, jelentős személyisége folytatta tanulmányait. A jogelőd felsőoktatási intézmények integrációjával létrejött Szegedi Tudományegyetem - mind oktatói, mind hallgatói létszámát tekintve - legnépesebb kara a Bölcsészettudományi Kar, jelenleg 6000 hallgatóval. A tárgyakat többségében Szegeden élő, munkájukat egyetlen egyetemre koncentráló oktatók - egyszerre szenvedélyes kutatók és tanárok - adják elő, amely megteremti a kívánatos szakmai légkört a közös munkához, ebben az emberi léptékű városban.

A kar oktatási, tudományos és gazdálkodási tevékenységét a dékán irányítja, akinek munkáját három dékánhelyettes segíti. A kar hivatalos, igazgatási feladatait a Dékáni Hivatal végzi, míg a hallgatóink tanulmányaival és az oktatással kapcsolatos adminisztratív teendőket a Tanulmányi Osztály látja el. A Bölcsészettudományi Kar szervezetileg 9 intézetre, ezeken belül 35 tanszékre tagolódik, ezek listája a Tanszékek résznél található meg.

A Karon folyó oktatási és kutatási tevékenység több tudományterületet terjed ki. A hagyományos bölcsész szakterületek (irodalom, nyelvtudomány, idegen nyelvek, történelem, művészettörténet), valamint a társadalomtudományi szakterületek (szociológia, filozófia, politológia), miként a neveléstudományi szakterületek (pszichológia, pedagógia) önálló szakos alapképzésekként is és részben ismeretbővítő jelleggel is jól kiegészítik egymást. A szakmai színvonal garanciáját az oktatók (lásd a tanszékek listáját) tudományos minősítése, valamint sokéves oktatói tapasztalata jelenti, a nemzetközi szint hosszú távú érvényesülését pedig az egyetem folyamatos akkreditációja garantálja. Az oktatók szakmai tapasztalatszerzését a különböző külföldi ösztöndíjak segítik rendszeresen, a hallgatók nyelvi szintjének emelését, az ismeretek szélesebb körű elsajátítását az egyre bővülő európai hallgatói ösztöndíjrendszer segíti (Erasmus, DAAD..). A kar és tanszékeink nemzetközi kapcsolatai, az európai társegyetemekkel meglévő rendszeres csereprogramok további lehetőséget biztosítanak a külföldi részképzésekre.