Felvételi vizsga: szóbeli
A szóbeli követelmények rövid leírása: A leendő hallgató középfokú török nyelvvizsga szintjén ismeri a törökországi törököt és alapszinten egy törökségi nyelvet. Alapvető nyelvészeti ismeretekkel rendelkezik a török nyelvekről. Tájékozott a törökség történelmében, kultúrájában, a magyar-török történelmi kapcsolatokban.
Felvételi vizsga: szóbeli
A szóbeli követelmények rövid leírása:
a) Nem-anglisztika alapképzést végzett, illetve anglisztika minor alapképzést végzett jelentkezők számára: A jelentkező alapképzési szakjának amerikai vonatkozásai. Nyelvi követelmény: TOEFL nyelvvizsga 500 pontos szintjének megfelelő nyelvi szint.
b) Anglisztika (amerikanisztika v. anglisztika szakiránnyal) alapképzést végzett jelentkezők számára: Az amerikai társadalom és kultúra főbb kérdéseinek a jelentkező szakmai érdeklődésének megfelelő vonatkozásai.
Felvételi vizsga: szóbeli
A szóbeli felvételi vizsga angol nyelven folyik. A felvételi vizsgára a jelentkező hozza magával a következő, egyenként maximum 2 oldalas, angol nyelven megfogalmazott, nyomtatott dokumentumokat: (1) önéletrajz; (2) motivációs levél, amiben a jelentkező tájékoztatást ad az anglisztika mesterképzési szakkal kapcsolatos szakmai elvárásairól, az érdeklődési területeiről, a korábbi kapcsolódó tevékenységeiről és a tanulmányi céljairól. A szóbeli felvételi vizsga témája: az angol nyelvre és az angol nyelvű kultúrákra vonatkozó általános ismeretek megbeszélése a motivációs levélből kiindulva.
Szóbeli: a nyelvi problémák iránti érzékenységet, a nyelvi adatokból való általánosítás képességét a jelentkező korábbi nyelvészeti ismeretei alapján vizsgáló beszélgetés.
Felvételi vizsga: szóbeli
A felvételi elbeszélgetésen nem történik tudás tételes számonkérése vagy ellenőrzése. Az elbeszélgetés célja a felvételizők általános műveltségének, szakmai kompetenciáinak, valamint motiváltságának felmérése. A beszélgetés alapját a felvételizők korábbi egyetemi vagy főiskolai képzése során megírt szakdolgozata képezi. Ezért kérjük, hogy a szakdolgozatok egy kinyomtatott példányát hozzák magukkal a felvételire.
Felvételi vizsga: szóbeli
Követelmény: az uralisztikára vonatkozó alapvető jártasságot, a logikus gondolkodást felmérő beszélgetés.
A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
Az írásbeli vizsga részei:
Összesen: 50 pont
A vizsga során bármilyen nyomtatott szótár használható.
(Az SZTE nem biztosít szótárt a felvételizők részére.)
A szóbeli vizsga részei:
Összesen: 20 pont
Felvételi vizsga: írásbeli és szóbeli
Írásbeli: nyelvi és kulturális tájékozottságot felmérő kérdőív kitöltése francia nyelven.
Szóbeli: a jelentkező motivációját, szóbeli kifejezőkészségét felmérő felvételi elbeszélgetés francia nyelven.
Felvételi vizsga: szóbeli
A szóbeli vizsga angol nyelvű elbeszélgetés az alábbi könyvben található témákról:
Felvételi vizsga: szóbeli
A jelentkező szakirányú szakdolgozatának egy példányát és legérettebbnek tartott szemináriumi, diákköri munkáját, tanulmányát, cikkét hozza a szóbeli vizsgára. Ezekről a bizottság elbeszélget a jelentkezőkkel. Ezt követi egy tájékozódó diskurzus a könyv-és könyvtárszakma, illetve a digitális tartalomipar aktuális kérdéseiről, egyszerre érintve a vonatkozó alapismereteket (könyvtörténet, könyvtárismeret, művelődéstörténet, informatikai alaprendszerek és megoldások, hálózati kultúra, információmenedzsment, stb.) és az aktuális kihívásokat (elektronikus könyvek, elektronikus könyvtári rendszerek, Könyvtár 3.0., szemantikus Web, digitális kultúra és kommunikáció, információs társadalom, stb.)
(Antik örökség; Ógörög)
Szóbeli: Társalgás nyelvi és kultúrtörténeti kérdésekről.
Felvételi vizsga: szóbeli
A követelmények rövid leírása:
A kommunikáció és médiatudomány alapvető ismereteinek számonkérése.
A felvételi vizsgára való felkészülést segítő olvasmányok:
Felvételi vizsga: szóbeli
A felvételi vizsgán beszélgetés zajlik a magyar kulturális intézményi rendszerről, annak főbb hazai intézményeiről, továbbá a külföldi kulturális képviseleti rendszer tagjairól:
Külön érinti a beszélgetés az UNESCO felépítését, annak magyarországi képviseletét (itthon és külföldön: http://www.unesco.hu/).
A felvételizőnek ismernie kell a magyar és az európai művelődéstörténeti összefoglalásokat (szerzőjük, megjelenésük, szerkezetük), a jelentősebb magyar kiadókat és a művelődéstörténeti folyóiratokat. Ezek közül egyet, kérésre, részletesen is be kell tudni mutatni.
Felvételi vizsga: szóbeli
A szóbeli vizsga a magyar és a világirodalomban, valamint a nyelvészetben való jártasságra, olvasottságra, kreatív gondolkodásra figyelő beszélgetés.
Nappali és levelező tagozat
Felvételi vizsga: szóbeli
A szóbeli vizsga tartalma: szakmai és motivációs elbeszélgetés, melynek során a jelentkezőnek szűkebb érdeklődési területéhez kapcsolódóan kell a néprajzban és a kulturális antropológiában való elméleti és módszertani jártasságát, tárgyi ismeretét, szakirodalmi tájékozottságát, kreatív és problémamegoldó gondolkodásra való képességét bizonyítania.
Felvételi vizsga: szóbeli
A felvételi keretében a jelentkezők csak szóbeli vizsgát tesznek, amelyre maximum 70 pontot szerezhetnek. A szóbeli vizsgán a jelentkezőnek önálló szóbeli előadást kell tartania egy, a korábbi tanulmányai alapján a legfontosabbnak ítélt pedagógiai témakörről három, általa kiválasztott szakirodalmi forrás alapján, továbbá válaszolnia kell a bizottság tagjainak az előadásával kapcsolatos kérdéseire.
Felvételi vizsga: szóbeli
A jelentkező a vizsgára hozza magával szakdolgozatát, valamint – amennyiben rendelkezik vele – az általa legjobbnak ítélt szemináriumi dolgozatát.
A szóbeli követelmények rövid leírása: A jelentkező képes német nyelven magas szinten kommunikálni általános és az alapképzés anyagát alkotó szakmai témakörökben egyaránt.
Felvételi vizsga: szóbeli
Az olasz nyelven folyó szóbeli elbeszélgetés témái: az olasz civilizáció (irodalom, történelem, művészettörténet) nagy korszakai (középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, XX. Század) és kiemelkedő, ismert személyiségei.
Felvételi vizsga: szóbeli
A részben orosz nyelvű vizsga a klasszikus és modern orosz irodalom és kultúra legfontosabb jelenségeiről, irányzatairól és kiemelkedő alkotóiról, valamint a mai orosz nyelv grammatikai rendszeréről (fonetika, morfológia, szintaxis) kíván tájékozódni a jelölt felkészültségében.
A felvételi szóbeli vizsga keretében történik. Szóbeli vizsga alkalmával a felvételiző az alább megadott24 témakör közül egyet húz. Felkészülési idő után önállóan kifejti az adott témakört, rámutat a főbb fogalmakra és elméletekre. Ezt követően a bizottság a témakörhöz kapcsolódó gyakorlati és/vagy módszertani kérdéseket tesz fel. A feleletet az alábbi szempontok szerint értékeli:
· fogalmak pontos használata, elméleti tudás
· a kommunikáció gördülékenysége, szabatossága, szakmaisága
· a feltett kérdésre adott válaszok alapján a módszertani készségek, módszertani gondolkodás és/vagy a gyakorlati alkalmazással kapcsolatos szemlélet megléte, minősége
Motivációs levél és szakmai önéletrajz nélkülözhetetlen a szóbeli vizsga értékeléséhez, amelyeket aszóbeli vizsgák előtt legalább 2 héttel a Pszichológia Intézet címére (SZTE, Pszichológiai Intézet, 6722 Szeged, Egyetem u. 2.) kell beküldeni.
A motivációs levél és a szakmai önéletrajz kiértékelésének szempontjai: tanulmányokon kívüli tudományos és/vagy gyakorlati munka (igazolt szolgálat, segítő tevékenység, közösségi aktivitás, közhasznú szervezés stb.) A motivációs levélben érdemes utalni a szakirány preferenciára is. (A szakirány választással kapcsolatos információkat ld. alább.)
A felvételi témakörök:
1. A vizuális észlelési folyamatok jellemzése, patológiája
2. A hallási és a vizuális figyelem jellemzése, patológiája
3. A munkamemória jellemzése, mérőeljárásai
4. Többszörös emlékezeti rendszerek jellemzése, patológiája
5. Érzelmek lélektani megközelítései, modelljei, érzelmek és kogníció viszonya
6. Mentális nyelvtan és mentális lexikon jellemzése, patológiája
7. Az egyének és a csoportok megismerésének stratégiái a személypercepciótól a sztereotípiákig.
8. Az attitűdök szerepe a megismerésben és a viselkedésben, az attitűdváltozás és a befolyásolás stratégiái.
9. Az agresszió és a proszocialitás szociálpszichológiai vonatkozásai
10. A csoportközi viszonyok és az előítélet problémája
11. A csoport és az egyén viszonya. Konformitás, engedelmesség, a csoport hatása a feladatvégzésre és a döntéshozatalra.
12. Társas összehasonlítás, együttműködés és versengés szociálpszichológiája.
13. A személyiségelméletek általános jellemzői, paradigmatikus nézőpontjai és emberképe. A személyiségpszichológiai kutatás jellemzői.
14. Diszpozícionális megközelítések: típustanok, vonáselméletek, biológiai (temperamentum) és motivációs teóriák.
15. Dinamikus személyiségelméletek. A freudi klasszikus pszichoanalízis, pszichoanalitikus iskolák.
16. A pszichoanalitikus modell továbbfejlesztései: neoanalitikus és egzisztenciálanalitikus koncepciók.
17. A kognitív-viselkedéselméleti paradigma: a személyiség tanuláselméleti perspektívája, kognitív és önszabályzási modellek.
18. Humanisztikus, személyközpontú és pozitív pszichológiai megközelítések a személyiséglélektanban.
19. A gondolkodás fejlődése és jellemzői csecsemő- és óvodáskorban Piaget értelmezésében és a Piaget-t cáfoló vizsgálatok és elméletek mentén.
20. A társas kapcsolatok és az érzelmek formálódása a kötődéstől az óvodáskori társas kapcsolatokig és viselkedésig.
21. Az én-tudat fejlődése és a nemi identitás. A játék és a rajz fejlődése csecsemőkortól serdülőkorig.
22. A gondolkodás fejlődése iskolás-és serdülőkorban
23. A társas kapcsolatok jellemzői iskolás-és serdülőkorban
24. Identitás, énkép, önértékelés változása serdülőkorban
A felkészüléshez szükséges szakirodalom:
Baddeley, A., Eysenck, M.W., & Anderson, M.C. (2010). Emlékezet. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Bányai É., & Varga K. (Szerk.) (2012). Affektív pszichológia. Az emberi késztetések és érzelmek világa. Medicina Kiadó, Budapest.
Csépe, V., Győri, M., & Ragó A. (Szerk.) (2010). Általános pszichológia I. Észlelés és figyelem. Osiris Kiadó, Budapest.
Csépe, V., Győri, M., & Ragó, A. (Szerk.) (2008). Általános pszichológia 3. Nyelv, tudat, gondolkodás. Osiris Kiadó, Budapest. (Tudat és megismerés rész)
Sekuler, R., & Blake, R. (2004). Észlelés. Osiris Kiadó, Budapest.
Allport, G., W. (1999). Az előítélet, Osiris Kiadó, Budapest.
Fiske, S., T. (2006). Társas alapmotívumok. Osiris Kiadó, Budapest.
Hewstone, M. és Stroebe, W. (2007). Szociálpszichológia – európai szemszögből.
Akadémiai kiadó, Budapest.
Smith, E., R. és Mackie, D., M. (2001). Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
Carver, C.S. – Scheier, M.F (1998,2006). Személyiségpszichológia. Osiris, Budapest.
Gyöngyösiné Kiss, E. & Oláh, A. (szerk, 2007): Vázlatok a személyiségről - A személyiséglélektan alapvető irányzatainak tükrében. Új Mandátum Kiadó, Budapest.
Pléh, Cs. (2010). A lélektan története. Osiris, Budapest.
Bernáth, Solymosi (szerk.): Fejlődéslélektan Olvasókönyv, Tertia Kiadó, Bp.
Cole, M., Cole, S.R,: Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Bp. 2006.
Erikson, E.: A fiatal Luther és más írások, Gondolat, Bp. 1991
Feuer, M.: A gyermekrajzok fejlődéslélektana. Akadémia Kiadó, Bp. 2005
Piaget, J.: Szimbólumképzés gyerekkorban. Gondolat, Bp. 1978.
Vikár, Gy.: Az ifjúkor válságai. Gondolat, Bp. 1999.
Szakirányválasztás módja a Pszichológia MA-n
Az SZTE Pszichológia mesterszakon három szakirányon lehet tanulmányokat folytatni: Kognitív és neuropszichológia, Klinikai és egészségpszichológia, Tanácsadás és iskolapszichológia. A felvételi döntés után lehet megjelölni azt, hogy mi a preferált sorrend a szakirány választásban. A szakirányok kapacitása korlátozott. Az, hogy ki melyik szakirányra jut be, függ a szakirány kapacitásától, a jelentkezések számától és a jelentkezők felvételi eredményétől, ezért a szakirány megválasztásakor mindenképpen javasolt több, akár mind a három szakirány sorrendbe állítása. A szakirány választásra 2014.07.30. 00:00–tól 2014.08.21. 24:00–ig van lehetőség egy kérdőív online kitöltésével, amelynek linkjét a felvételt nyert hallgatók a felvételi jelentkezéskor megadott e-mail címükre kapják. (Mivel a bejutást nem befolyásolja az, hogy ki mikor választott szakirányt, nincs jelentősége annak, hogy a rendelkezésre álló időszakban mikor végzi el a fenti feladatot.) A szakirányokra való bekerülés az összesített felvételi pontszám rangsora alapján történik. Tehát minél jobb eredményt ért el valaki a felvételin, annál nagyobb az esélye, hogy az általa elsőnek megjelölt szakirányra nyer felvételt. Ha esetleg nem jut be az első helyre sorolt szakirányra, akkor a másodikat választók eredményei közé sorolódik be a felvételi pontszáma, és így tovább. Ha valaki egyáltalán nem választ szakirányt, akkor arra a szakirányra kerül be, ahol még van hely. A szakirányok valamelyikébe történt besorolás eredményéről a hallgatók e-mailen kapnak értesítést.
Pontosan mit kell hozni a felvételi vizsgára?
A vizsgára hozni kell fényképes igazolványt, a végzést igazoló okmányt (amennyiben a hallgató csak az adott tanévben végez, ilyen igazolásra nincs szükség) a felvételi díj befizetéséről igazoló csekket.
Ugyanaz-e a felvételi vizsga a nappali és a levelező képzésre?
Igen.
Hogyan Áll össze a felvételi pontszám?
Az MA felvételihez 100 pont szerezhető. Az oklevél minősítése alapján 20 pont, a felvételi vizsgén 70 pont szerezhető, amelyhez max. 10 többletpont adható a jelentkező számára.
Felvételi vizsga: szóbeli
Felvehető: 15-20 fő
Bemeneti követelmény: történelem-régészet szakirányú BA diploma, ill. ezzel egyenértékű külföldi diploma.
Választható szakirányok: őskor, Barbarikum és népvándorlás kor, középkor, archeometria. A mesterképzés keretein belül ezek közül egy fő és egy mellék szakirány választása kötelező.
A szóbeli felvételi követelmények rövid leírása:
A szóbeli vizsga tartalma: szakmai és motivációs elbeszélgetés, melynek során a jelentkezőnek számot kell adnia általános régészeti alapismereteiről. Szűkebb érdeklődési területéhez kapcsolódóan kell a régészetben való elméleti és módszertani jártasságát, tárgyi ismeretét, szakirodalmi tájékozottságát, kreatív és problémamegoldó gondolkodásra való képességét bizonyítania. A jelentkező a felvételi vizsgára hozza magával a szakdolgozatát.
Az írásbeli nyelvi vizsga B2 szintű (korábban középfokú) spanyol nyelvtudást kér számon, a szóbeli vizsga a hispán kultúra, irodalom, történelem, civilizáció témaköreit öleli fel.
Nappali tagozat
Felvételi vizsga: szóbeli
A szóbeli felvételi vizsgán a jelölt – a hozott és figyelembe vehető kreditek számának és szakmai tartalmának (tantárgyak) megfelelően - számot ad korábbi tanulmányai során megszerzett szlavisztikai ismereteiről. Ennek megfelelően a vizsga beszélgetés jellegű, előre meghatározott tételsor nélkül.
Felvételi vizsga: szóbeli
A szóbeli vizsga anyaga az alábbi három könyvre épül:
A szóbeli vizsga: egy szakmai elbeszélgetés, amelynek során a jelentkezőnek a történettudomány, illetve azon belül a szűkebb érdeklődési köréhez kapcsolódóan kell a kompetenciáit (lényeglátás, összefüggés felismerés, szakszerű magyarázat stb.) és a megfelelő tárgyi ismeret meglétét bizonyítania. A szóbeli vizsga elsősorban a jelölt verbális képességeit, gondolkodásmódját, illetve történelmi tájékozottságát hivatott feltárni, különös tekintettel a különböző történeti források ismeretére és azok használatára.
A felvételi szóbeli meghallgatáshoz az alábbi két csoport könyvből kell legalább 1-1-et választani.
Vallástörténet:
Valláselmélet:
Az angol nyelvű képzés követelményei megegyeznek a fentivel, a vizsga angol nyelven történik.
Felvételi: szóbeli vizsga
(a jelentkező általános szakmai tájékozottságának a megítélése és motivációs beszélgetés)
A szakmai tájékozottság felmérése: azokból az ismeretkörökből, amelyek előfeltételként szolgálnak a szakra való bemenethez (pl. művészettörténet, filmelmélet, színházelmélet, kommunikáció- és médiatudomány, kultúratudomány), valamint a kép általános elméleteiből.
A felkészülést segítő olvasmányok:
doktori iskola ,dékáni köszöntő ,fotópályázat ,kapcsolat ,könyvbemutató ,közéleti akadémia ,tánc ,